MILYEN VESZÉLYEI VANNAK AZ LSD-NEK?

Az LSD hatásai kiszámíthatatlanok. Az eredmény a beszedett mennyiségtől, a személy hangulatától és személyiségétől, sőt a drog használatának helyszínétől is függ. A vakszerencsén múlik – rendellenesen felpörgött állapot, amikor fent van, vagy súlyos, paranoid1 állapot, amikor lent van.

Az LSD első hatásai általában a drog bevétele után fél-másfél órával jelentkeznek. A pupillák gyakran kitágulnak. A testhőmérséklet emelkedhet vagy csökkenhet, csakúgy, mint a vérnyomás és a pulzusszám. Nem ritka az izzadás és a hidegrázás sem.

Az LSD-t használók gyakran tapasztalnak étvágytalanságot, álmatlanságot, szájszárazságot és remegést. Gyakran torzul a látás – a droghasználó figyelme rögzülhet bizonyos színek intenzitásán.

Szélsőséges hangulatváltozás tapasztalható – a félig öntudatlan „révülettől” az elhatalmasodó rettegésig bármi előfordulhat. A dologban az a legrosszabb, hogy az LSD-t használó személy képtelen megállapítani, hogy mely érzékletek valósak, és melyek azok, amelyeket a drog okozott.

Vannak, akik az LSD használata során felfokozott révületet tapasztalnak, amit összetévesztenek egyfajta „megvilágosodással”.

Nemcsak hogy elhatárolódnak a szokásos tevékenységeiktől, de késztetést éreznek a drog szedésének folytatására is, hogy újra megtapasztalhassák ugyanazt az érzést. Mások az LSD használata során rémisztő gondolatokat és érzéseket élnek át; attól félnek, hogy elveszítik az önkontrolljukat, valamint halálfélelmet, az őrülettől való félelmet és kétségbeesést éreznek. Ha már egyszer elkezdődött, gyakran lehetetlen megálljt parancsolni a „rossz utazásnak”, amely akár tizenkét órán keresztül is folytatódhat. Sőt, néhányan soha nem épülnek fel az LSD okozta pszichózisból.

Ha elég nagy adagban szedik be, az LSD érzékcsalódást és hallucinációt okoz. A droghasználó időérzéke és öntudata megváltozik. A tárgyak mérete és alakja eltorzul, csakúgy mint a mozgás, a színek és a hangok. Még a tapintás és a szokásos testi érzetek is furcsává válnak. Előfordulhat, hogy az érzetek „átfedik” egymást, és a droghasználó úgy érzi, mintha színeket hallana és hangokat látna. Ezek a változások sokszor félelmetesek, és pánikot okozhatnak.

Romlik az ésszerű döntések meghozatalának és a veszélyes helyzetek felismerésének képessége. Az LSD-ző megpróbálhat kilépni az ablakon azért, hogy „közelebbről megvizsgálja” a földet. Előfordulhat, hogy az illető szórakoztatónak tartja, hogy megcsodálja a napnyugtát – ám a révülettől nincs tudatában annak, hogy egy forgalmas útkereszteződés kellős közepén áll.

Az LSD-t használók közül sokan tapasztalnak flashbacket, azaz az LSD-utazás újbóli megjelenését, amely gyakran váratlanul, hosszú idővel az LSD beszedése után jelentkezik.

A rossz utazások és a flashbackek az LSD használatával járó kockázatnak csak egy részét jelentik. Az LSD-használóknál viszonylag hosszan tartó pszichózis (elmezavar) vagy súlyos depresszió is megjelenhet.

Mivel az LSD felhalmozódik a testben, a használói hozzászoknak a droghoz. Más szóval, a rendszeres fogyasztóknak egyre nagyobb adagokat kell szedniük belőle ahhoz, hogy „elszálljanak” tőle. Ez súlyosbítja a testi hatásokat, és fokozza a pszichózist kiváltó rossz utazások kockázatát.

„Tizenhárom éves koromban ittam először, majd hamarosan megismertem a marihuánát is. Nem sokkal ezután találkoztam az LSD-vel, és függővé váltam tőle – úgy ettem, mint a cukrot.

Az egyik éjjel, amikor be voltam tépve, teljesen elsötétült előttem a világ, majd arra ébredtem, hogy tiszta vér az arcom, és éppen hányok. Valami csoda folytán összeszedtem magam és megmosakodtam. Remegve beszálltam a kocsimba, és hazamentem a szüleimhez. Bebújtam az ágyba az anyám mellé, és csak sírtam.

Huszonegy éves koromra már az első leszoktató programomon voltam.” – Donna
  1. 1. paranoid: gyanakvó, bizalmatlan, más emberekkel szemben félelmet érző.