ALKOHOL

„Tizenhárom éves koromban a barátaim kigúnyoltak, ha nem ittam. Azért adtam be a derekam, mert könnyebb volt a tömeghez csatlakozni.

Elég boldogtalan voltam, és csak azért ittam, hogy meneküljek az élet elől. Egyre kevesebbet mentem el otthonról, ezért elkezdtem elveszíteni a barátaimat. Minél jobban egyedül voltam, annál többet ittam. Erőszakos és gátlástalan voltam. Soha nem tudtam, hogy mit csinálok. Szétromboltam a családomat.

Amikor tizenhat éves koromban kirúgtak otthonról, hajléktalan voltam, koldulni kezdtem, hogy italt vehessek. Többévi alkoholizálás után az orvosok elmondták, hogy jóvátehetetlenül károsodott az egészségem.

Csak tizenhat éves voltam, de a májam súlyosan károsodott, és közel voltam ahhoz, hogy megöljem magam az itallal.”  Samantha

„Huszonegynéhány éves koromra már az ivás rabja voltam.

Első gondolatom rendszerint az ivás volt, és minden más csak azután jött. Kezdtem ráeszmélni, hogy amikor nem iszom, akkor pánikérzésem van, és remegni kezdek.

Ha ivás nélkül kellett meglennem, akkor remegést éreztem, és izzadtam. Nem bírtam ki néhány óránál többet ital nélkül.”  Paul

„Az elmúlt évben részegen mentem dolgozni, a szórakozóhelyeken és a bárokban kiütöttem magam, és nem emlékszem, hogyan kerültem haza. Szégyellem, de együtt aludtam valakivel, és még arra sem emlékeztem, hogy a személy hazajött velem, amíg másnap bele nem botlottam a lakásomban.

Két kapcsolatot is tönkretettem azzal, hogy annyi kárt okoztam nekik az ivásommal, de az ivást tettem az első helyre. A családomat nagyon bántja, hogy a lányuk ok nélkül pusztítja magát.”  Jamie

„Amikor elkezdtem leszokni az ivásról, ráébredtem, hogy az alkohol olyannyira beépült a testembe, hogy nem tudtam abbahagyni. Úgy remegtem, mintha össze akarnék törni, izzadni kezdtem, és nem tudtam gondolkodni, amíg nem ittam egyet. Nem tudtam meglenni nélküle.

A következő nyolc évet úgy töltöttem, hogy »egyik elvonóból ki, másik kórházba be« –, próbáltam rájönni, hogy mi a fene történt velem, hogyhogy nem tudok leszokni. Ez volt a legrosszabb és leghosszabb rémálom.”  Jan

„A függőségem folyamatosan alakult ki, és mielőtt észrevettem volna, reggeli és délutáni ivóvá váltam. Elhatároztam, hogy abbahagyom az ivást. Aznap majdnem egész éjszaka nem aludtam, és másnap délre minden csontom fájt. Nagy pánikomban idegesen teletöltöttem egy poharat ginnel, és a kezem közben annyira remegett, hogy az üveg felét kilocsoltam. Ahogy lenyeltem, éreztem, hogy a gyötrelem fokozatosan csökken. Aztán végül megtudtam a borzalmas igazságot: Függő voltam. Nem tudtam leszokni.” Faye