VÉNYKÖTELES SZEREKKEL VALÓ VISSZAÉLÉS

„Kétszer adagoltam túl magam felírt tablettákkal (Zyprexával), és volt egy közeli barátom, aki ugyanettől a gyógyszertől meg is halt… Nincs rosszabb érzés annál a tudatnál, hogy egy barátod azért halt meg, mert olyan gyógyszereket adtál neki, amelyekről meglehetősen keveset tudtál.” – Linda

„Rájöttem, hogy egyre több Xanaxot kezdtem rendszeresen használni. Szabadságot vettem ki, hogy leszokjak róla. Nem voltam tudatában annak, hogy »függő« vagyok, és így álltam le vele hirtelen; elvonási tünetek: négy napon keresztül feküdtem az ágyban. Nem aludtam, és nem ettem. Hánytam. Hallucináltam. Körülbelül a harmadik Xanax nélküli napon bizonytalanná vált a mozgásom, egyensúlyproblémáim kezdtek lenni, és nekimentem dolgoknak... Kb. a negyedik napon rángásokat kezdtem érezni a testemben, és ettől nagyon megijedtem.”  Patrick

„Egy »barátom« tett rá az oxyra. 40 mg-os tablettákkal kezdtem, majd néhány hónap elteltével áttértem a 60 mg-osra. Ezen a ponton már abszolút függő voltam, és rágni kezdtem a tablettákat, hogy gyorsabban elszálljak tőle. Reggel felkelés után be kellett vennem egyet, különben rosszul lettem. Aztán egyet még dél előtt. Majd még néhányat délután és este. Tudtam, hogy függővé váltam, mert be kellett vennem ahhoz, hogy működni tudjak. Szörnyen éreztem magam nélküle. És nemcsak testileg… a szer nélkül sem az emberekkel, sem az életemmel nem tudtam foglalkozni. Aztán 80 mg-ra emeltem az adagot, és teljesen összeomlottam tőle. Mindenkitől lopni kezdtem, akit csak ismertem, hogy megszerezhessem az adagomat…” – Charleen

„Olyan, mintha rám üvöltene az agyam, hogy vegyek be többet ezekből a tablettákból, és a tabletták hiányában jelentkező érzés elviselhetetlen…Több segítségre van szükségem az Effexorról való leszokáshoz. Annyira lehangolt vagyok, hogy vagdosni kezdtem a karjaimat, és még csak azt sem tudom, miért. Néhány óránként pedig hallucinálok, és különböző dolgokat látok – ma például vért láttam csorogni a falakról.” Renee

„Véres lett a vizeletem. Rosszul lettem… Gyengének éreztem a testem… Mindent feladtam, mert a szer megszállottja lettem... Csak az érdekelt, hogy belőjem magam a szerrel... Azt hittem, hogy a Coricidint csak úgy, szórakozásból is szedhetem, hogy nem lesz belőle gond.  Sosem gondoltam volna, hogy függővé válok tőle… És az elvesztegetett időt sosem fogom visszakapni. Ha ki tudnám törölni ezt a dolgot, és el tudnám űzni, megtenném.” Charlie

„Rájöttem, hogy akkor kezdett el érdekelni a speed, és akkor indultam el a függőség felé, amikor Ritalint írtak fel nekem... Először csak hétvégente, aztán már minden nap csináltam. Odáig jutottam, hogy három alkalommal loptam, hogy ki tudjam fizetni az adagomat, és már eleve mindig hazudtam, hogy meg tudjam szerezni... Amikor első alkalommal habzsoltam mértéktelenül a drogot, három napon keresztül éreztem az alváshiány összes hatását.

Azt hallucináltam, hogy madarak repkednek a fejem felett; úgy éreztem, hogy mások is voltak velem egy szobában, pedig egyedül voltam; elkezdtem paranoiássá válni. Egy hét alatt beszedtem az egyik barátomnak felírt teljes Dexedrine mennyiséget. Aztán visszatértem a Ritalinhoz, és azzal folytattam...

Szinte semmire sem emlékszem a 12. évfolyamomból. A túlnyomó többségét összefüggéstelen, paranoid álmatag kábulatban töltöttem. Arra viszont emlékszem, hogy legyőzhetetlen depresszió fogott el, és képtelen voltam megérteni, hogy pontosan miért ment rosszabbul az iskola, mint valaha...Alig tudtam leérettségizni, és egyáltalán nem terveztem főiskolára menni.

Az utolsó pillanatban mégis beiratkoztam a helyi főiskolára. Körülbelül tizenhét napig tudtam tiszta maradni, mielőtt a speed utáni vágy teljesen maga alá gyűrt volna. Amint elkezdtem újra használni, nem mentem be órára. Túlságosan depressziós voltam ahhoz, hogy érdekeljen. Egy hétig jártam az órákra, és csúfos kudarcot vallottam.” Sam